'A félelem a gonosz lélek legjobb szövetségese. A bizalom, a szeretet, a jóság Isten barátai. Nem jó, hogyha félünk, ha valamit nem merünk megtenni, mert akkor a gonosz lélekre hallgatunk.'

'Anyánk, az egyház nemcsak az ételmegvonásban járó előnyöket tartja szem előtt, hanem arra is figyelmeztet, hogy a szeretet parancsa mindenek fölött áll. A koplalásnál fontosabb a szeretet és a jó cselekedetek gyakorlása. Mint mindenben, itt is a szív tisztasága, hozzáállása a legfontosabb.'

'Ha bezárkózunk saját magunkba, ha félve, megszállottan csak gyűjtögetünk, hogy minél több minden legyen a házunkban, hogy még egy szobát, még egy földet, még egy autót megvegyünk - akkor nagyon-nagyon le fogunk szegényedni. De ha merünk jók lenni, ha be mertek menni egymáshoz, akkor szívetekben biztosan fények fognak gyúlni.'

'Nagyon sokféle böjt, önmegtagadás van, amelyeket az egyház szerető anyaként ajánl, és nem hatalommal diktál nekünk. Az őszinte és alázatos embert az Isten utáni sóvárgás készteti böjtre, lelke sasmadárként szállhat megszabadulva anyagi kötöttségéből, így többet képes felfogni Isten irgalmából és szeretetéből.'

'Az emberben lévő nemes ösztönöket kell serkenteni, hogy merje vállalni legszebb álmait. És ne csak vállalni merje, de megvalósítani is. Ne kössön kompromisszumokat! Hiszem azt, hogy ha Isten belém ültetett egy vágyat, az megvalósítható. Sok ember fél vállalni saját álmait - pedig csak egy életünk van.'

'Ő maga is ismeri azt az erőt, ami a helyes böjtből származik. Mikor Jézushoz odamentek a tanítványok és megkérdezték: 'Mi miért nem tudjuk kiűzni 1a gonosz lelket' Ezt felelte: 'Mert gyenge a hitetek. Mindamellett ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel.' Mt 17,19-21

'Egyetlen életünk van! Merjünk hallgatni a Szentlélekre, tiszta ösztöneinkre, nemes vágyainkra, amelyek elvezetnek arra a helyre, ahol tiszta öröm fakad szívünkben! Megtalálva a helyünket szebb lesz minden, s mi boldogok leszünk.'

'Minden nagyobb világvallás követői tartanak böjtöket. Mózes negyven napig böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot. Jézus Krisztus maga is böjtölt negyven napig a pusztában. Jézus óvja tanítványait a látványos, szenvelgéstől, tudja, hogy a farizeusok eleget tesznek ugyan a törvényben előírt böjti fegyelemnek, ez azonban nem Isten iránti alázatból és szeretetből fakad, csupán magamutogatás.'

'Mernünk kell gesztusokat tenni egymás felé, mernünk kell kiszeretni a másikból a rosszat, hogy felszínre törjön belőle a jó, a tiszta, az emberi, a nemes!'

'Jézus válaszaiból, melyeket a gonosz léleknek adott, megtanulhatjuk, hogyan felelhetünk a kísértésekre, a szenvedésre, a nehézségekre, mindarra, ami lehúz, összetör, megaláz.'

'Merjétek megtenni azt, amit Isten tőletek kér, merjetek szabadok lenni a szeretetre! Ne azt nézzétek, hogy minek van logikusan esélye vagy minek nincs, hanem azt nézzétek, a Szeretet mit két tőletek - és egész biztos, hogy csodák fogják kísérni lépteiteket.'

'A titok, a csoda benned van! A nagyböjt szent idejében még inkább mint máskor. Felszínes csapongások, üres lötyögések helyett, magadba kell mélyedned, hogy felfedezd lelkedben rejlő értékeket. Merülj alá a csendben!'

'Az emberek sokszor kitalálnak mindenféle bajt, gonoszságot, amin aztán napokig, hetekig tudnak rágódni ahelyett, hogy nekiállnának és mások gondját, baját vállalnák magukra. Azáltal, hogy másokon segítek, egyszerűen észre sem veszem, hogy van-e nekem gondom, bajom.'

'Bűnbánat, megtérés Jézushoz! Igen, nagyon jó lenne, ha valaki nagy-nagy alázattal, értelmesen fel tudna szabadítani a gyűlölet, a makacs bűn fogságából.'

'Nem vagyunk mi rosszak, csak félünk. A gonosz lélek szeretne megijeszteni bennünket, és mi félelmünkben bezárjuk az ajtót egymás előtt, elfordulunk egymástól.'

'Jézus életének, akárcsak a mi életünknek is, megrázó élménye a rosszal, a gonosszal való személyes találkozás. Ezt a mindannyiunk számára kikerülhetetlen ütközetet és az ehhez kapcsolódó, mély isteni tanítást a nagyböjtben és a húsvét ünnepében foglalja össze az egyház. Ez a szent időszak lehetőséget ad arra, hogy Jézus példájára magunkba szálljunk, a magunk negyvennapi pusztai tartózkodását megéljük, és megtapasztaljuk a dolgok igazi értékét.'

'Azt gondolom, hogy nem szabad soha azt mondanunk, hogy lehetetlen! A Szűzanya számára sem volt lehetetlen világra hozni az Istent, nem volt lehetetlen Kánában vízből bort formálni, én azt gondolom, hogy nekünk is hinnünk kell a holnapban, hinnünk kell az Istenben, aki megteremtette ezt a szép világot.'

'Jó lenne, ha a nagyböjt csendjében hosszan végiggondolnánk életünket, teremtő és megváltó Istenünk szép tervét velünk, családunkkal, de népünkkel is. Az eszmélődés, mely nem más, mint leereszkedés a lélek csendes mélyére, őszinte szembenézés önmagunkkal. A kegyelem felismerése mindennél fontosabb, mert itt, ezen a szinten születnek életünk alapvető döntései, jó elhatározásai, melyek erőt, lendületet adnak.'

'Ne féljek odaajándékozni magam, ne féljek ajándékká válni, ne féljek vállalni Isten szép, nagy terveit!'

'Aki magába zárkózik, magába omlik, igen rossz társaságba kerül. Szükségünk van egymásra, hogy megfogjuk egymás kezét! Sartre azt mondta, számára a másik ember pokol. Én meg azt mondom, Isten és az embertárs számomra mennyország.'